Bakos Miklós, vezérigazgató
A Hunép Zrt. jogelődje 1951-ben Tanácsi Építőipari Vállalat néven kezdte meg tevékenységét, amely a 60-as évekre Hajdú-Bihar megye egyik legjelentősebb közintézmény és lakás kivitelezőjévé vált. A 80-as évek elejére a vállalat alkalmazotti létszáma megközelítette az 1200 főt, amely a régióban kiemelkedő építőipari tudásbázist és tapasztalatot biztosított a cég számára. Az állami vállalat 1991-ben alakult át gazdasági társasággá, azóta működik 100 százalékban hazai tulajdonú részvénytársaságként.
A cég alapértelmezetten építőipari generálkivitelezői tevékenységet végez, vagyis a megrendelő által elkészített tervdokumentációra pályázatot benyújtva, ajánlatot adva eredményes tárgyalássorozat végén szerződést köt és az abban foglaltakat megvalósítja. A Hunép gyakran fővállalkozói tevékenységet is végez, amelynek keretében a tervezés is a cég feladata lesz. Ilyenkor a megrendelő meghatározza az alapvető elvárásait, a főbb paramétereket a rendelkezésre álló büdzsét és a Hunép felel azért, hogy megvalósuljanak a tervek, valamint a munka költségkereten belül, határidőre elkészüljön. A cég ezen felül egyéb projektekhez is kapcsolódik és olyan részfeladatokra is vállalkozik, amelyek megfelelő méretűek ahhoz, hogy gazdaságosan tudják végrehajtani azokat. A cég referenciái között ma már szinte mindenféle épület szerepel, többek között egészségügyi, oktatási, ipari létesítmények, fürdők és számos egyéb példát lehetne még említeni. A cég a régióban vezető helyen szerepel a helyi építőipari vállalkozások között. A gazdasági és mérnöki gárda főállású alkalmazottakból áll, több, mint száz fővel. A fizikai létszámot az építkezéseken régi bevált alvállalkozó partnereikkel biztosítják.
Az elmúlt 30 év sok meghatározó pillanatot adott – idézi fel a cég történetét Bakos Miklós vezérigazgató. „Ha ezt a három évtizedet 4-5 éves etapokra bontjuk, akkor minden időszaknak volt egy olyan kimagasló húzómunkája, amely lendületet adott a vállalat fejlődésének. Ezek közben mindig nagyon ügyeltünk arra, hogy folyamatosan megújuljunk, és évről évre építsük a vállalatot. A tulajdonosok a cégben dolgozva szem előtt tartották azt, hogy túlzott mértékben ne kockáztassák az adott időszak sikereit, hanem mindig hosszú távon gondolkozzanak. A kezdetektől fogva előre terveztünk, 10 éves stratégiával számolunk. Ezt a tervet igyekszünk mindenkor a külső környezetünk kihívásaihoz igazítani. Amit 1-2 évvel ezelőtt aktualizáltunk, azt a mostani gazdasági és építőipari helyzet már teljesen felülírt, a 10 éves stratégiát is nagyon hamar újra kell gondolni és felül kell írni. Ez a talpon maradás egyik kulcsa.”
Mérföldkőnek lehet tekinteni azt a 2000-es évek elején épült irodaházat, bevásárlóközpontot, lakóházat, amely a Hunép saját beruházásában valósult meg. Később a debreceni Nagyerdei Stadion, ami ma is az egyik legnagyobb büszkesége a cégnek, mind a projekt értéke, mind az egyedisége miatt, és azért is, mert a város egyik ikonikus épülete lett. Minden időszaknak volt egy ilyen kiemelkedő megbízása, ami mindig újabb lendületet adott a további éveknek, és büszkeséggel töltötte el a cég vezetőit. „Ebben is egy olyan egészséges fejlődés, építkezés tapasztalható, ami azt mutatja, ahogy a cég referenciáinak száma és árbevétele egyre növekedett, a projektek egyre jelentősebbek lettek mind méretüket, mind jellegüket, mind pedig gazdasági értéküket tekintve.”
Egy több évtizede működő cégként a Hunép számára is kiemelt szempont volt a generációváltás zökkenőmentes lebonyolítása. A cégnek új vezérigazgatója és termelési igazgatója lett 2019 januárjában. A korábban, zárt körben megszületett döntést egy évvel az új felállást megelőzően hivatalosan is bejelentették. A váltás biztosítása mellett az is cél volt, hogy azokat a partnereket, akik az áthúzódó munkák megrendelői, ne érje meglepetésként az új vezető megjelenése. Bakos Miklós szerint ezzel a kiszámíthatóságot is kommunikálták a partnereik felé, a bankok felé, és hangot adtak ennek a debreceni, valamint az országos sajtóban is. A közvetlen felkészülés erre az időszakra a megelőző évben indult el, ez azt jelentette, hogy a régi és az új menedzsment közösen átvilágította a cég működését, havonta, kéthavonta leültek, megvitatták az elmúlt 20-25 évben szerzett tapasztalatokat.
A felkészülés nagyban segítette az átállást az új vezető által fémjelzett korszakra. Egy tudatos, hosszú távú előkészítés eredményeként, megfelelő gazdasági pezsgést mutató időszakra lett időzítve a váltás. Mindez ráadásul akkor valósulhatott meg, amikor a cégben dolgozó vezetőknek még nem kényszerből kellett kiszállniuk a napi munkából, hanem egy előre elképzelt koreográfiával adják át a stafétát az új stábnak.
A cég a HR-szempontokat egyébként is kiemelten kezeli, amelyben a munkavállalók jelentik a legfőbb értéket. „Cégünk mindig is hosszú távon gondolkodott, kiálltunk a munkavállalóink mellett, megtartottuk őket, nem építettünk le olyan években sem létszámot, amikor kisebb volt az árbevétel, az eredmény vagy a feladat” – mondta a vezérigazgató. A jövőbeli terveket illetően a Hunépnek további növekedési elképzelései vannak, amelyet Debrecen fekvése, gazdasági helyzete nagyban meghatároz. „Debrecen 2020-30-as terve rendkívül impozáns és nagyszabású fejlesztéseket tartalmaz, a város az ország második fővárosaként rendkívüli fejlődésen megy keresztül. A mi fejlődésünknek ez a fő motorja a jövőben” – tette hozzá.
A Hunép 5-10 évvel ezelőttig jellemzően a közbeszerzéses piacról szerezte a feladatokat, de 5 éve jelentősen nyitott a magánszektor felé. Ez összhangban van azzal, hogy ezek a lehetőségek jellemzően a magánfejlesztésekben fognak megtestesülni. A jövőbeni célok közt szerepel még jelentős informatikai fejlesztés, hatékonyság növelés és a stabil árbevétel és eredmény növekedés elérése is.