Győri Imre, okl. kohómérnök, a MAGYARMET Finomöntöde Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója

Győri 1969-ben került az állami kézben lévő MMG Automatika Művek nagyvállalathoz, a MAGYARMET Finomöntöde Kft. jogelődjéhez, melynek budapesti precíziós öntödéjében kezdett mérnökként. Egy évvel később már gyáregységvezető volt – ekkor döntött úgy a cég, hogy létrehoznának egy olyan öntödét, mely nyugati exportszínvonalon termel. Mivel itthon és a szocialista blokkban nem volt megfelelő minőségű gyártás, a know-how-t végül Svédországból vásárolták meg. A fejlesztésben is segítséget kaptak a svédektől, s egy komoly műszaki csapat állt össze. „Az első két-három évben még veszteséges volt az öntöde, de aztán 1982-ben elindult a nyugati export; lépésről-lépésre kerültünk egyre beljebb a nyugati piacokon” – meséli a tulajdonos.

A rendszerváltást követően az állami vállalatot eladásra hirdették, 1993-ban egy német cég, a Schmidt + Clemens csoport vásárolta meg, melynek már volt két precíziós öntödéje, de olyan helyet kerestek, ahol alacsony bér mellett jó technológiai szinten zajlik az öntés. „Tíz évig tartott a házasság a németekkel, amiről tulajdonképpen csak pozitívan tudok nyilatkozni. Mi jobbak voltunk technológiai szempontból, amit előbb-utóbb ők is elismertek.” Az első időkben a cég csak a német anyának szállított, a kilencvenes évek végére azonban már valamennyi vevővel a magyar leány tárgyalt. „Mindkét öntödéjüket leállították, s idővel komoly piaci előnyre tettünk szert, mivel átvettük valamennyi ügyfelüket” - meséli Győri Imre. A 2002-2003-as amerikai acélembargó miatt nehéz helyzetbe került a német csoport, több száz munkavállalót kellett elbocsátaniuk. Hogy talpon maradjanak, a legtöbbet érő, magyar leány eladása mellett döntöttek. Egy osztrák cég vetett szemet az öntödére, az üzlet azonban meghiúsult. „Bár pénzem nem volt, részesedésem igen, megállapodtam a német tulajdonossal, hogyha ugyanannyit ajánlok, mint az osztrákok, akkor engem támogat a kivásárlásban. Nehezen, de meglett az összeg, 2003 októberétől a MAGYARMET 100 százalékos magyar tulajdonba került.”

A tulajdonváltást követően Győri számos technológiai fejlesztést, beruházást hajtott végre. A merev üzletvezetésen is módosított, míg a technológiát folyamatosan „feszesen tartotta”, melyet az egyre nagyobb világpiaci verseny is megkívánt. A Schmidt+Clemens továbbra is a MAGYARMET jelentős partnere maradt, forgalma nagyjából harmadát máig a csoport vevőinek értékesítik. Az évek során a cég átfogó globális képviseleti bázist épített ki, melyen keresztül követi a piaci változásokat, a konkurens technológiákat, és tartja a kapcsolatot vevőivel. A versenyben az árazás és a gyorsaság is kulcskérdés, s bizonyos termékek esetében volumenben és árban kínai, indiai vállalatok törtek előre. Ezért inkább az összetettebb öntvényekre, komplexebb technológiát igénylő termékekre fókuszál a cég. A kétezres években a korábbi tulajdonosi stratégiától eltérve a járműiparba is beszállt a cég, nagyobb volumenben is kezdtek előállítani alkatrészeket. 2010-től a Knorr-Bremse gyorsvasúti fékberendezéseihez szállítottak be alkatrészeket többmilliós darabszámban. Együttműködnek a Grundfos csoporttal is, akiknek egyedi technológiával speciális öntvényeket gyártanak. Többek között a Porschénak gyártottak kipufogócsonkokat, valamint 2015-től beépítésre kész alkatrészeket a BMW csoport számára. Igazi mélypont a vállalat életében nem volt, a 2008-as válságot követő időszakot jól viselte az egyébként nyereséges, megfelelő tartalékokkal rendelkező cég.

Nagyobb kihívást jelent a cégnek a mára akuttá vált mérnökhiány. A vállalat technológia előnyét jelentős részben az ott dolgozó magyar mérnököknek köszönhette, akik Győri szerint német kollégáiknál konstruktívabbak voltak, jobb problémamegoldó képességgel bírtak. Azonban a cégvezető elismerte, hogy nem mérte fel időben, hogy a hazai mérnökképzés és tudás megváltozott. „Hamarabb észre kellett volna vennem a modern technológiák adta lehetőségeket. A fiam győzött meg arról, hogy vezessünk be például szimulációs eljárásokat, amelyeket addigra Németországban már széleskörben alkalmaztak.” A gyártási folyamat bizonyos fázisai már automatizáltak, robotokkal dolgoznak. Az Ipar 4.0 és a digitalizáció szellemében a további fejlesztések iránya a robotizáció bővítése és az ehhez szükséges informatikai háttér biztosítása. Egy új technológia, a rapid prototípusgyártás bevezetésével, melyet Győri fia indított, a gyártási idő jelentősen lecsökken, s néhány héten belül elkészül a beszerelésre kész alkatrész. Az egyedi gyártás mellett a gyorsaság az, amiben konkurenseiknél jobb a vállalat. „A gyorsaság a legfontosabb fegyverünk, például a távol-keleti beszállítók ellen. Gyorsabban reagálunk a piac igényeire, mert ha nem tesszük, elveszítjük a vevőinket. A vevő ma nem akar több beszállítóval – öntödével, megmunkálóval – tárgyalni, ő azt kéri, hogy ha elviszi, már be is tudja szerelni az adott alkatrészt. Bár autóipari tanúsítványunk nincs, a BMW Tier 1-es beszállítója vagyunk.”

Arra a kérdésre, hogy mit jelent a MAGYARMET a tulajdonosnak, Győri Imre így válaszolt: „Nem járok golfozni, pedig itt van nem messze a pálya, hobbim sincs, szabadidőmben olvasni szoktam. Ez az életem, erre tettem fel mindent. Amikor dolgozni kezdtem, azt mondtam, én akarok mindig a legjobb lenni. Hosszú távra gondolkodtam, az elmúlt negyven évben nem vettem ki osztalékot a cégből, mindent visszaforgattam, s mára közel egymilliárd a jegyzett és tőketartalék: erős és stabil a cég.”