H. Szabó Sándor, az Autóflex Csoport ügyvezető igazgatója

H. Szabó Sándor a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasként, gépészmérnök szakon. Hazatérése után több műszakban és helyen dolgozott párhuzamosan, munka után pedig Kecskeméten főiskolai előkészítőket tartott. Az egyetemi hivatás helyett azonban új és más kihívásokra volt szüksége, így 1982-ben tulajdonostársával megalapította az Autóflex Kft.-t, a családi garázsban.

A cégben kezdetben mindössze ketten dolgoztak. H. Szabó Sándor nappal utánfutót gyártott, éjszaka pedig tervezett. Az Autóflex rögtön az alapítást követően növekedési pályára került. Az eredendően öntvények és acélok megmunkálásával foglalkozó társaságban a gyártott terméktípusok száma az évek során jelentősen bővült. A fékberendezések és a kapcsolófejek készítése mellett évente több mint négyezer utánfutót gyártottak le, ekkor az egyik német versenytárs is felfigyelt rájuk. A többesztendős közös munka után a német Knott család 1994-ben felvásárlási ajánlatot tett az Autóflex ötvenszázalékos részesedésére. „Az ember járhatja a saját útját, de az lassabb. Egy erős társsal is nekivághat a jövőnek, ami kötöttségekkel jár ugyan, viszont ez az ösvény gyorsabban célhoz vezet. Én az utóbbit választottam” – mondta el az alapító. Bár folyamatos az egyeztetés a hazai és a német fél között, a cégvezér elmondása szerint az Autóflex végig magyar irányítás alatt maradt.

A vállalat számára a korai években az egyik legnagyobb kihívást a beszállítói kör kiválasztása jelentette. A partnereik ugyanis gyakran emeltek árat, ami sokszor a profit jelentős csökkenéséhez vezetett. Az Autóflex Csoport erre válaszul vertikális integráció kiépítésébe és akvizíciókba kezdett, melynek köszönhetően egy saját tulajdonú beszállítói láncot építettek ki: jelenleg a gumi, a műanyag és az acéllemezek jelentős részét a hazai és külföldi leányvállalatok biztosítják. Az akvizíciók következtében a társaság egyúttal a nemzetközi piacon is meghatározó szereplővé vált. Mára a csoportnak nyolc országban van telephelye. Többek közt Oroszországban, Romániában, Spanyolországban és az USA-ban is jelen vannak, csoportszinten a dolgozóik száma eléri az 1600 főt.

Az Egyesült Államokban Wisconsinban, az egyik legnagyobb utánfutógyártó közelében van a székhelyük. A vevő közelsége azért is fontos szempont – legfőképp az USA-ban –, mert a belföldi szállítás költsége rendkívül nagy. Illinois és Kalifornia állam között majdnem annyiba kerülhet, mint egy transzport a tengerentúlra. Az Egyesült Államokban egyelőre limitált a jelenlétük: a helyi cég négy hat embert foglalkoztat. Ennek ellenére az országban így is egy háromezer négyzetméteres raktáruk van. A legnagyobb külföldi gyártóegységük Szerbiában található, ahol az üzem évente mintegy 26 millió eurós forgalmat ér el, s közel hatszáz főnek ad munkát. A múlt évben egy nagyberuházást is végrehajtottak: 7,5 millió euróból felépítettek egy tűzihorganyzó-üzemet. H. Szabó Sándor elmondása szerint a gyors fejlődéshez és növekedéshez nagyban hozzájárult, hogy a társaság kedvező feltételekkel külső finanszírozást is igénybe vett az évek során, így a nagyobb beruházásokat és a külföldi piacszerzést csak részben kellett saját tőkéből finanszírozni.

A csoport ma már elsődlegesen exportra gyárt, az árbevétel mindössze 6 százaléka származik a hazai piacról. Az alapítónak a cég méretéből és nemzetközi jellegéből adódóan sok külföldi tárgyaláson kell részt vennie. A repülés évek óta nagy szenvedélye, ezért a nemzetközi megbeszélésekre, ha teheti, a saját repülőjével megy. A gépet – egy másodpilótával az oldalán – maga vezeti. „Van, hogy reggel repülőre ülök, megejtek egy tárgyalást, és estére már haza is érek” – mesélte a vállalatvezető, aki szerint a tárgyalásokon a helyi nyelv ismerete is fontos, ezért az angol mellett németül és oroszul is beszél. „Jellemzően, ha problémák merülnek fel egyeztetés közben, a felek gyakran angolról az anyanyelvükre váltanak” – indokolt.

Az Autóflex profilja az évek során alapvetően átalakult: volt, hogy vonóhorgot, sportkormányt és napfénytető alkatrészeket is készítettek. Ma már viszont a forgalmuk kilencven százalékát az utánfutó-komponensek gyártása teszi ki. Az itthoni termelés Kecskeméten zajlik, mintegy 34 ezer négyzetméteren. A tevékenységük pedig kifejezetten válságállónak bizonyult. Ugyanis olyan gépekhez gyártanak alkatrészeket, amelyek iránt az igény válság idején is számottevő: például a kisebb építkezéseknél sokan nem tudják megfizetni az építési anyagok fuvarozását, ezért inkább vesznek egy utánfutót, amelynek a használatával jelentős költségeket tudnak megtakarítani. Ezért is lehet, hogy az Autóflex eladásai recesszió idején sem csökkennek számottevően. A társaság vezetése ilyenkor is meglátja a lehetőséget: felülvizsgálják a céges folyamatokat, hogy hatékonyságjavulást érjenek el. A vállalatnak rendszerint nagy a raktárkészlete, hogy a vevőket problémamentesen tudják kiszolgálni. Ez a koronavírus-járvány idején is előnyt jelentett számukra, így a gyártásnál sem fogytak ki az alapanyagokból. A válság ellenére új vevőket is tudtak szerezni azzal, hogy az esztendő első felében a szállítási időt hatról két hétre csökkentették. A társtulajdonos német Knott család feje viccelődve meg is jegyezte: az Autóflex még jobban is működik a krízis idején, mint a csendesebb években.

Az ügyvezető-tulajdonos tervezi a visszavonulását. Lánya, H. Szabó Zita már tíz éve dolgozik a cégnél. A tervek szerint ő is fontos része lesz az Autóflex jövőjének, azonban H. Szabó Sándor nem egyetlen embernek, hanem egy képzett és tapasztalt menedzsmentnek adná át a vállalat irányítását. Mint mondja: „Korábban is sokkal gyorsabban fejlődött volna a társaság, ha nem teljesen egyedül hozom a döntéseket.” A feladatok átadása már el is kezdődött. Az alapító a gyártási értekezleteken már nem vesz részt, a jövőben pedig csak a fejlesztésekkel és a hosszú távú stratégiával szeretne foglalkozni. A tervei között többek közt az amerikai jelenlét megerősítése is szerepel.