A nagy elődök nyomdokain haladva igyekszik megőriz­ni a múlt örökségét, valamint alkalmazkodni a XXI. századi igényekhez és kihívásokhoz az Első Pesti Malom- és Sütőipa­ri (EPMS) Zrt. A Széchenyi István által 1839-ben alapított Első Pesti Hengermalom Társasággal kezdődött a korszerű ma­gyar malomipar megteremtése. A tőzsde 1864-es alapítása­kor már forogtak a parketten a cég elődjének, a Pesti Hen­germalomnak a részvényei.

Az EPMS Zrt. 1993-ban a volt Budapesti és Pest-megyei Gabo- naforgalmi és Malomipari Vállalat jogutódjaként alakult újjá. A tulajdonosi köre összetett, a részvények a korábbi és je­lenlegi dolgozók, továbbá mezőgazdasági vállalkozások tu­lajdonában vannak.

Az évi 50 000 tonna őrlőkapacitású vállalkozás tevé­kenységi köre a gabonakereskedelem, a malomipar és a sü­tőipar mellett – külső cégekben szerzett tulajdonjogán ke­resztül – az ingatlanhasznosítással és -fejlesztéssel bővült. A cég mostani formájában 2000-ben jött létre, a malmok mellett van egy gabonatárháza is. Jelenleg mintegy 150 fő az állandó foglalkoztatottak létszáma. Az 1,4 milliárdos jegyzett tőkéjű társaság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a különleges őrlemények piacán vezető szerepet töltsön be.

Száz éve a malmok egyféle, sztenderd lisztet készítettek. Ma már az „Első Pesti” négy malmában tízféle gabonát feldol­gozva közel hatvanféle lisztet állítanak elő. Egyik üzemük biomalomként működik, egy másik pedig gluténmentes ter­mékeket gyárt. A termékspecializáció és -innováció meghatá­rozó része a vállalat stratégiájának. Csonka Endre vezérigazgató szerint a cég a méretéből fakadóan sem igazán alkalmas arra, hogy csak az úgynevezett alaplisztek előállítására fókuszáljon, és a szó szerint filléres árversenyben mérettesse meg magát. Ehelyett a kereskedelem és a fogyasztók igényeit követve ké­szítenek újfajta liszteket, a rendelkezésre álló, illetve Magyar­országon termeszthető különleges gabonafélék feldolgozásá­val. Jelenleg három mintaboltjuk van Budapesten, ezekben az egészségtudatos táplálkozás megjelenítését helyezik előtér­be. Dávid Gábor vezérigazgató-helyettes tapasztalata az, hogy a vásárlói igényeket az étkezéssel kapcsolatos trendek és – saj­nálatos módon – a különféle emésztési zavarok, ételallergiák miatt szükségessé váló alternatívakeresések egyaránt formál­ják. Jelenleg a gluténmentes termékek fogyasztása tekinthető az egyik fő iránynak, de az „Első Pesti” készít csökkentett szén­hidráttartalmú vagy rostgazdag, teljes kiőrlésű lisztfajtákat is. Több közös k+f projekt keretében a magas oxid- és vastartal­mú, illetve úgynevezett színes búza feldolgozásával is bővítet­ték a kínálatukat. Alapvetően az a céljuk, hogy a lisztek világa a jelenleginél izgalmasabbá váljon, hasonló utat bejárva pél­dául a kávézás elmúlt évtizedben látott „rutinból élmény” át­alakulásához. Ilyesféle folyamatra egyébként láthatóan szük­ség lenne, tekintve, hogy a magyar piac egyáltalán nem nő, jobb években is maximum stagnál, a lakosság egyre kevesebb lisztből előállított élelmiszert fogyaszt. A cég így a bővülés irá­nyát az exportpiacokban látja. A versenyképesség külföldön nem csupán ár- és minőségi kérdés, legalább ilyen meghatá­rozó a logisztika megszervezése is. Jelenleg a társaság bevé­teleinek mintegy ötöde érkezik kintről, elsősorban hazánkkal határos országokból. Szívesen megmérettetnék magukat a tá­vol-keleti régióban is, ennek azonban határt szab az árutőzs­de egyre erősödő aktivitása ellenére is sokszor túlárazott ma­gyar gabona.

A malomipar olyan szempontból speciális ágazat, hogy a meghatározó előállítási folyamat évszázadok óta ugyanazon az elven működik, így a technológiai fejleszté­seknek ugyan meglehet a tere, de a tradicionális, ránézésre modernnek nem nevezhető malmok is lehetnek versenyké­pesek. A magyar piacon a vállalat jelenlegi részesedése 4,5- 5 százalékos. Csonka Endre szerint a közepes malmok elő­nye a sokszínű termékkínálat és az egyedi igényekre való gyors reagálás: a pékségek mellett a tészta- és ostyaipar ré­széről érkeznek általában speciális megrendelések, például a liszt szemcseméretére vonatkozóan. A társadalmi felelős­ségvállalással kapcsolatos szerepükre nem a látványos intéz­kedések jellemzők. CSR-politikájuk fókuszában az egészség­tudatos táplálkozás közvetítése áll. Gyakori előadók oktatási intézményekben, szakmai fórumokon, de ahol tudnak, szíve­sen segítenek liszttermékek adományozásával is a szociáli­san rászorulóknak.

Az Első Pesti Malom a hagyományok tisztelete mellett keresi a technológiai megújulás lehetséges formáit, és a termelési folyamatok (például gabonahántolás) részbeni automatizá­lásával jelentős hatékonyságnövelést valósít meg. A jövőt a termékkör diverzifikációjában látják. Részben a piaci igények is ebbe az irányba mutatnak, másrészt keresik a lehetőséget – másfajta lisztkeverékek és őrlési eljárások alkalmazásával – a jelenleginél még több egyedi termék létrehozására. Ha az alapítás óta megorölt termékeikkel beterítenék Budapestet, akkor minden négyzetméterét 40 kg liszt fedné.